TÁJÉKOZTATÓ
A biztosított, vizitdíj fizetése mellett jogosult igénybe venni a háziorvosi ellátást, a fogászati ellátást, valamint a járóbeteg-szakellátást.
A vizitdíj összege alkalmanként 300 Ft.
Amennyiben a biztosított ugyanazon egészségügyi szolgáltatónál egy nap több járóbeteg-szakellátást vesz igénybe, a vizitdíjat csak egyszer kell megfizetni.
A vizitdíj alkalmankénti összege 600 Ft, ha:
- a biztosított kezdeményezésére a háziorvosi ellátásra nem az orvosi rendelőben, vagy nem a bejelentett tartózkodási hely szerinti ellátásra kötelezett háziorvosnál kerül sor, valamint nem annál a háziorvosnál veszi igénybe az ellátást, amelyikhez be van jelentkezve.
- a járóbeteg-szakellátást nem ott veszi igénybe, ahol azt a beutaló orvos kezdeményezte, vagy a biztosított beutalóval igénybe vehető ellátást beutaló nélkül veszi igénybe.
A vizitdíj összege alkalmanként 1.000 Ft, ha az ügyeleti ellátás igénybevételét sürgős szükség nem indokolja.
Nem kell vizitdíjat fizetni a tartós orvosi kezelés részét képező ellátásért.
Nem kell vizitdíjat, illetőleg kórházi napidíjat fizetni a következő esetekben:
- az ellátás kötelező járványügyi intézkedés, katasztrófa-egészségügyi ellátás részét képezi,
- a biztosított népegészségügyi célzott szűrővizsgálatot vesz igénybe,
- terhesgondozás, illetőleg szülés és gyermekágyas anya gondozásának esetén,
- a biztosított az ellátás igénybevételekor a 18. életévét még nem töltötte be,
- sürgős szükség esetén nyújtott ellátás,
- az ellátás sürgősségi vagy kötelező gyógykezelésnek minősül,
- a terhelt elmeállapotából kifolyólag szükséges,
- az ellátás igénybevétele során a biztosított elhalálozott,
- hajléktalanok ellátása.
A fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásért kórházi napidíjat kell fizetni, amelynek összege a fekvőbeteg-gyógyintézetben töltött ellátási naponként 300 Ft.
Nem kell a kórházi napidíjat megfizetni, ha a biztosított az adott naptári évben az általa igénybe vett fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásokért összesen már 20 napnyi napidíjat fizetett.
Az egészségügyi szolgáltató a vizitdíj, illetve a kórházi napidíj megfizetését nyugtával, illetőleg kérelemre számlával igazolja.
Ha a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás igénybevétele során a biztosított a nyugtával illetve a számlával igazolja azt, hogy az adott naptári évben az általa igénybe vett fekvőbeteg-szakellátásért már 20 napnyi napidíjat fizetett, nem kell kórházi napidíjat fizetnie.
VIZITDÍJ VISSZAIGÉNYLÉSE
Amennyiben a biztosított nyugtával, illetőleg számlával igazolja, hogy az adott naptári évben általa igénybe vett háziorvosi ellátásért (ideértve a fogászati alapellátást is), illetve járóbeteg-szakellátásért vizitdíjat legalább már 20 – 20 alkalommal fizetett, a 20 alkalom feletti ellátások után fizetett vizitdíjak összegét visszaigényelheti.
A befizetett – nem emelt összegű – vizitdíj visszatérítése iránti KÉRELEM a lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél terjeszthető elő legkésőbb a tárgyévet követő 60 napon belül.
A háziorvosi ellátásnak a fogászati alapellátással együtt kell lennie 20 alkalomnak; a járóbeteg-szakellátásnak a fogászati szakellátással együtt kell 20 alkalomnak lennie.
A kérelemhez csatolni kell:
- az adott évben igénybe vett ellátásokért fizetendő vizitdíjakról kiállított, a visszaigénylésre feljogosító nyugtát, illetve számlát, valamint
- a visszaigényelt vizitdíjak befizetését igazoló nyugtát, illetve számlát.
A kérelemben a biztosítottnak meg kell jelölni, hogy a vizitdíj visszatérítését postai úton vagy az önkormányzatnál történő személyes átvétel útján igényli. Az eljárás illeték- és költségmentes.
A jegyző a kérelemről 15 napon belül határozattal dönt.
Aki kérelmét személyesen terjeszti elő, ahhoz minden mellékletet megfelelően csatol, a számlák – nyugták megfelelőképpen rendelkezésre állnak, annak a kérelméről azonnal döntés születik és a visszaigényelt összeg készpénzben azonnal kifizetésre kerül, amennyiben kérelmező a fellebbezési jogáról lemond.
Személyesen kérelmet minden héten, szerdai munkanapon 8 – 12 óra között, valamint 13 – 15 óra között lehet benyújtani, ezen időpontok között történik meg a kifizetés is az önkormányzat pénztárán keresztül.
Amennyiben a biztosított kérelmében a visszaigényelt összeg készpénzben történő kifizetését kéri, úgy a döntést követően minden héten, szerdai munkanapon 8 – 12 óra, valamint 13 – 15 óra között történik meg a kifizetés az önkormányzat pénztárán keresztül.
AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉNEK ÚJ SZABÁLYAI
2007. április 1-jétől egészségügyi szolgáltatást már csak az vehet igénybe, aki egészségbiztosítási, vagy egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet, illetve az, aki egészségügyi szolgáltatásra a törvény erejénél fogva jogosult.
Az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak három körét lehet elkülöníteni:
- A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerint BIZTOSÍTOTTAK (Tbj. 5.§: pl. munkavállalók, egyéni és társas vállalkozók, mezőgazdasági őstermelők stb.)
- Egészségügyi szolgáltatásra a TÖRVÉNY EREJÉNÉL FOGVA JOGOSULT SZEMÉLYEK:
Az ezen személyi kör által igénybe vett egészségügyi szolgáltatás fedezetét a központi költségvetés biztosítja, így nekik nem kell járulékot fizetniük.
(Tbj.16.§ a-p) és s-t) pontjai alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosult:
- táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, baleseti táppénzben, baleseti járadékban,
- a 14. § (3) bekezdése alapján saját jogán nyugdíjban, hozzátartozói nyugellátásban,
- öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban, átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban, egészségkárosodási járadékban, fogyatékossági támogatásban, valamint rokkantsági járadékban
- nemzeti gondozási díjban (pótlékban), hadigondozotti ellátásban,
- bányászati kereset-kiegészítésben,
- gyermekgondozási segélyben,
- Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól, felekezettől nyugdíjban,
- rendszeres szociális segélyben, időskorúak járadékában, ápolási díjban, gyermeknevelési támogatásban, munkanélküliek jövedelempótló, valamint a mezőgazdasági termelők nyugdíj előtti támogatásában részesül, továbbá
- középfokú nevelési-oktatási vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató magyar állampolgár, valamint az a külföldi állampolgár, aki nemzetközi szerződés vagy az oktatásért felelős miniszter által adományozott ösztöndíj alapján létesített tanulói, hallgatói jogviszonyban áll,
- megváltozott munkaképességű, és munkaképesség-változásának mértéke az 50 százalékot eléri, valamint az illetékes hatóság erre vonatkozó igazolásával rendelkezik,
- a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és jövedelme nem haladja meg a minimálbér 30 százalékát,
- a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező kiskorú személy,
- személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézményben elhelyezett személy (ide nem értve a külföldi állampolgárt), a gyermekvédelmi rendszerben utógondozási ellátásban részesülő 18-24 éves fiatal felnőtt, továbbá az illetékes magyar hatóság által ideiglenes hatállyal elhelyezett, otthont nyújtó ellátás keretében átmeneti és tartós nevelésbe vett külföldi kiskorú személy,
- fogvatartott,
- a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 54. §-a alapján szociálisan rászorult személy, akinek erről hatósági bizonyítvány kerül kiállításra,
- egészségügyi szolgáltatás megszerzése érdekében kötött megállapodás alapján jogosult,
- a 39. § (2) bekezdése szerint egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett,
- nevelőszülői tevékenységet folytat, és az e tevékenységéből származó tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimálbér 30 százalékát, naptári napokra annak harmincad részét,
- hajléktalan.
Az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából annak a személynek kerül megállapításra szociális rászorultsága,
- akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét,
- aki egyedülálló és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg, és nem rendelkezik vagyonnal.
A szociális rászorultság igazolásáról a hatósági bizonyítvány egy évre kerül kiállításra.
Az új szabályok szerint a biztosítottak, illetve az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak eltartott nagykorú közeli hozzátartozói a törvény erejénél fogva már nem jogosultak az egészségügyi szolgáltatásra, így a hatósági bizonyítvány kiállítása iránti kérelmek főleg a háztartásbeli közeli hozzátartozók, nagykorú gyermekek részéről merülhetnek fel.
- Nem biztosított, és egészségügyi szolgáltatásra a törvény erejénél fogva nem jogosult személyek – EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSI JÁRULÉK FIZETÉSÉRE KÖTELEZETTEK.
Ez a személyi kör a minimálbér alapulvételével számított 9%-os mértékű egészségügyi szolgáltatási járulékot köteles fizetni (ez 2007-ben havi 5.895 Ft).
Abban az esetben, ha a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a minimálbér összegét, de több mint az öregségi nyugdíjminimum, illetve egyedülálló esetén annak másfélszerese, akkor a járulékfizetés alapja az egy főre jutó havi jövedelem, de legalább az öregségi nyugdíjminimum (2007. február 15-étől 27.130 Ft, ennek 9%-a: 2.442 Ft).
A járulékfizetés alapjául szolgáló jövedelem meghatározása céljából kerül kiállításra a hatósági bizonyítvány, kérelemre, egy évre.
VÁLTOZÁSOK KÖZGYÓGYELLÁTÁSBAN
Ezúton tájékoztatom a lakosokat arról, hogy Solt Város Önkormányzat Képviselő-testülete az egyes szociális ellátási formák szabályozásáról szóló 26/2004. (IX.20.) rendeletében a méltányossági közgyógyellátásra való jogosultság szabályait 2007. március 1-jével módosította. A módosítás következtében a havi rendszeres gyógyszerköltség/gyógyító ellátás költsége alacsonyabb összegben került megállapításra. Akinek kérelme korábban elutasításra került, kérem, érdeklődjön a Polgármesteri Hivatal szociális ügyintézőjénél az esetleges új kérelem beadása miatt. |
Solt városát a
HASZNOS HÍREK
