Anyakönyvi Hivatal

Születés anyakönyvvezetése •  Házasságkötési szándék bejelentése •  Bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése iránti szándék bejelentése •  Haláleset anyakönyvezése • 


A hatáskör gyakorlója:
  • Solti Közös Önkormányzati Hivatal anyakönyvvezetője
Illetékesség:
  • ügyfél lakóhelye,
  • házasságkötés helye,
  • haláleset helye szerint
Az eljárás megindítása:
  • érintett ügyfél
  • anyakönyvvezető
Ügyintéző:
  • Végi Magdolna anyakönyvvezető
Elérhetőségek:
Levelezési cím: 6320 SOLT, Béke tér 1.
Elektronikus levélcím: decert@solt.hu
Tel./Fax: (06 78) 486 - 014, (06 78) 486 - 042, (06 78) 486 - 043 / 137 mellék


Az Anyakönyvi Hivatal ügyfélfogadási ideje megegyezik a Solti Közös Önkormányzati Hivatal ügyfélfogadási rendjével.

Anyakönyvi ügyek

Születés anyakönyvvezetése


Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (továbbiakban: At.) 7.§ (1) bekezdése alapján a születést az az anyakönyvvezető jegyzi be az anyakönyvbe, akinek illetékességi területén az történt.

Az At. 61.§-a szerint a születést anyakönyvezés céljából - legkésőbb az azt követő első munkanapon - az illetékes anyakönyvvezetőnél be kell jelenteni. A bejelentéssel egyidejűleg a bejelentő közli és igazolja mindazokat az adatokat, amelyek az anyakönyvezéshez szükségesek, és csatolja a szükséges okiratokat:
  • a szülész-nőgyógyász szakorvos által kiállított bizonyítványát, amely igazolja a születés tényét és időpontját;
  • tervezett intézeten kívüli szülés esetén jogszabályban meghatározott felelős személy igazolását a szülés tényéről. Abban az esetben, ha a szülésnél a jogszabályban meghatározott felelős személy nem működik közre a szülés szülész-nőgyógyász szakorvos által utólagosan kiállított igazolás alapján anyakönyvezhető;
  • az intézetben történt szülést az intézet vezetője jelenti be (a születés tekintetében a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézményt kell intézetnek tekinteni);
  • nem tervezett intézeten kívüli szülés esetén a születést a szülést követő nyolc napon belül kell bejelenteni a szülőknek, ha a szülésnél orvos nem működött közre.

Szükséges okiratok intézetben történő szülés/ tervezett intézeten kívüli szülés esetén:

  • jegyzőkönyv születés bejelentéséről (intézet, felelős személy állítja ki),
  • az anya személyazonosítására és állampolgárságának igazolására szolgáló érvényes személyazonosító igazolványa vagy útlevele, és lakcímkártyája;
  • amennyiben a szülők nem élnek házassági kötelékben - és az anya születendő gyermekét a törvényes feltételek fennállása esetén egy férfi magáénak elismeri - szükséges a teljes hatályú apai elismerő nyilatokat eredeti példánya;
  • amennyiben a szülők házasságban élnek vagy a gyermek születése és a házasság felbontása vagy a volt házastárs halála között 300 nap nem telt el szükséges a házassági anyakönyvi kivonat bemutatása;
  • külföldi állampolgár esetében: magyarországi tartózkodásra jogosító idegenrendészeti hatóság által kiállított engedély/igazolás/kártya, valamint útlevél szükséges. Amennyiben az anya házasságban él szükséges a külföldi házassági okirat hitelesített magyar nyelvű fordításban; ha az anya családi állapota hajadon, a családi állapotát igazoló okirat hitelesített magyar nyelvű fordításban; ha az anya elvált vagy özvegy, a házasságot és annak megszűnését igazoló külföldi okirat hitelesített magyar nyelvű fordításban.

FIGYELEM! AZ ANYAKÖNYVI ELJÁRÁSOKBAN CSAK AZ ORSZÁGOS FORDÍTÓ ÉS FORDÍTÁSHITELESÍTŐ IRODA FORDÍTÁSA VAGY KONZUL ÁLTAL KÉSZÍTETT FORDÍTÁS FOGADHATÓ EL.

Szükséges okiratok nem tervezett intézeten kívüli szülés esetén:


A születést a szülők nyolc napon belül kötelesek bejelenteni a születés helye szerint illetékes anyakönyvvezetőnek, aki kiállítja az anyakönyvezéshez szükséges jegyzőkönyvet.
Ebben az esetben mellékelni kell:
  • „Vizsgálati lap otthon született gyermekről” elnevezésű nyomtatványt;
  • be kell mutatni a „Terhesgondozási könyvet”;
  • csatolni kell a szülész-nőgyógyász orvos által kiállított – a születés tényét megállapító igazolást. Az igazolásnak tartalmaznia kell az anya személyazonosítására alkalmas adatait, a születés tényét és annak vélelmezett idejét, valamint a gyermek nemét.

Megállapodás a gyermek családi nevéről:


Az At. 21. §-a alapján, ha a szülők a házasságkötés után nem viselnek közös házassági nevet, a házasságkötést megelőző eljárás során megállapodhatnak a születendő gyermek családi nevéről. A megállapodás a házassági anyakönyvben bejegyzésre kerül. A gyermek nevére vonatkozó megállapodás legkésőbb az első közös gyermek születésének anyakönyvezéséig módosítható.

Az At. 44. § -a szerint születési név az a név, amely az érintettet az anyakönyvi bejegyzés alapján megilleti. A magyar állampolgár születési neve családi és utónévből áll. A születési családi név egy- vagy kéttagú.

Anyakönyvezni a szülők által meghatározott sorrendben legfeljebb két, a gyermek nemének megfelelő utónevet lehet a Magyar Tudományos Akadémia (a továbbiakban: MTA) által összeállított utónévjegyzékből. Az utónévjegyzéket az MTA a honlapján teszi közzé.

Ha a szülők által választott utónév nem szerepel az utónévjegyzékben, az MTA a központi anyakönyvi szerv megkeresésére harminc napon belül nyilatkozik a kért utónév anyakönyvezhetőségéről. Ha az MTA nyilatkozata szerint az utónév anyakönyvezhető, azt az utónévjegyzékbe haladéktalanul felveszi.

Ugyanattól az anyától származó, ugyanazon a napon született gyermekek nem viselhetnek megegyező utónevet.

Ha valamelyik szülő nem magyar állampolgár, az anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság a gyermek utónevét az anyakönyvbe az érintett nem magyar állampolgárra irányadó szabályok szerint is bejegyezheti. Az anyakönyvben és az ennek alapján kiadott okiratokban a családi név az utónevet megelőzi.

A házasságból származó közös gyermekek családi nevét
  • ha a szülők házasságával kapcsolatban az anyakönyvben nyilvántartott adatok között a szülők megállapodása szerepel, az anyakönyv vagy a házassági anyakönyvi kivonat;
  • a születés bejelentéséről készült, a szülők megállapodását tartalmazó jegyzőkönyv;
  • a szülők megállapodásáról anyakönyvvezető, hivatásos konzuli tisztviselő vagy konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott tiszteletbeli konzul által készített jegyzőkönyv;
  • a szülők által együttesen írásban tett, két tanú aláírásával hitelesített nyilatkozat;
  • a szülők megállapodását tartalmazó közjegyzői okirat;
  • a szülői felügyeleti jogot egyedül gyakorló szülő által írásban tett és két tanú aláírásával hitelesített nyilatkozat vagy a szülői felügyeleti jogot egyedül gyakorló szülő nyilatkozatáról anyakönyvvezető, hivatásos konzuli tisztviselő vagy konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott tiszteletbeli konzul által készített jegyzőkönyv, vagy
  • a szülők megállapodásának hiányában az illetékes gyámhivatal jogerős határozata
alapján kell bejegyezni.

A közös gyermekek családi nevének bejegyzése előtt az anyakönyvvezető megvizsgálja, hogy az anyakönyvezni kívánt családi név a névviselési szabályoknak megfelel-e. Az anyakönyvvezető a bejegyzést megtagadja, ha az a névviselési szabályokba ütközik.

Ügyintézés határideje és díja:


Az At. 63.§ (2) bekezdés alapján az anyakönyvvezető a szülést a bejelentést követően azonnal anyakönyvezi.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 33.§ (2) bekezdése alapján az eljárás illetékmentes.

Házasságkötési szándék bejelentése


Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (továbbiakban: At.) 17.§-a szerint a házasságkötési szándék bármely anyakönyvvezetőnél bejelenthető. A házasulók a házasságkötési szándékukat együttesen, személyesen jelentik be, amelyről az anyakönyvvezető jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet a házasulók, az anyakönyvvezető és - ha közreműködött - a tolmács aláírnak.
A magyarországi lakcímmel nem rendelkező házasuló vagy - ha a házasulók egyike sem rendelkezik magyarországi lakcímmel - az egyikük a házassági szándékát személyesen hivatásos konzuli tisztviselőnél is bejelentheti, amelyről a konzuli tisztviselő jegyzőkönyvet vesz fel, és azt a házasságkötés tervezett helye szerinti anyakönyvvezetőnek továbbítja.
A házasságkötést megelőző eljárás során a házasuló személyeknek igazolniuk kell a személyazonosságukat és állampolgárságukat, a tervezett házasságkötés törvényes feltételeit és az anyakönyvvezető által feltett kérdésekre vonatkozóan nyilatkozatot kell tenniük.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 4:7.§ (2) bekezdése alapján a házasságkötés időpontja legkorábban a bejelentéstől számított harmincegyedik napra tűzhető ki. A jegyző e határidő alól indokolt esetben felmentést adhat.

A házasságkötés helyszíne:


Az At. 18.§-a alapján a települési önkormányzat térítésmentesen biztosítja a házasságkötésre alkalmas hivatali helyiséget.

A házasság hivatali helyiségen, illetve hivatali munkaidőn kívüli megkötésének engedélyezéséről a házasságkötési szándék bejelentésének helye szerinti jegyző a kérelem benyújtásától számított nyolc napon belül dönt.

A házasság hivatali helyiségen kívüli megkötését a jegyző akkor engedélyezheti, ha a felek nyilatkoznak arról, hogy
  • a tanúk és - ha szükséges - a tolmács jelenlétét biztosítják;
  • gondoskodnak az anyakönyvvezető helyszínre és a hivatali helyiségbe való utazásáról, és
  • a hivatali helyiségen kívüli helyszínen történő lebonyolítást lehetetlenné tevő körülmények bekövetkezte esetére a házasságkötésre alkalmas helyiséget jelölnek meg.
Az anyakönyvvezető kizárólag akkor működik közre a házasság hivatali helyiségen kívüli megkötésénél, ha a jegyző az engedélyt megadta, és a felek a fent ismertetett feltételeket teljesítik.

A házasságkötés:


Az At.27. §-a szerint az anyakönyvvezető a házasságkötés időpontját a házasulókkal folytatott egyeztetést követően tűzi ki. A közeli halállal fenyegető állapotot kivéve nem köthető házasság munkaszüneti napon, melyek az alábbiak: január 1.; március 15.; nagypéntek, húsvét; május 1.; pünkösd; augusztus 20.; október 23.; november 1.; december 24-26.

Az At. 29. §-a szerint a házasságkötéskor a házasuló az anyanyelvét is használhatja. Ha a házasuló vagy a tanú a magyar nyelvet nem beszéli, és az anyakönyvvezető a házasuló vagy a tanú által beszélt idegen nyelvet nem érti, tolmácsot kell alkalmazni. A tolmácsról a házasulók gondoskodnak.

Az At. 30. § (5) pontja értelmében házassági tanú nagykorú és cselekvőképes személy lehet. A házassági tanúkról a házasulók gondoskodnak.

A házasulók bejelentése a névviselésről:

A házassági név az a név, amely az érintettet a házassági anyakönyvi bejegyzés alapján megilleti. A házasságot kötő személy a Ptk. 4:27.§-ában felsorolt házassági névviselési formák közül választhat házassági nevet.

A feleség a házasságkötés után
  1. ) a születési nevét vagy a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevét viseli, vagy
  2. ) a férje teljes nevét viseli a házasságra utaló toldással, amelyhez a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevét hozzákapcsolhatja, vagy
  3. ) a férje családi nevét viseli a házasságra utaló toldással és ehhez a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevét hozzákapcsolja, vagy
  4. ) a férje családi nevéhez hozzákapcsolja a saját utónevét.
A férj a házasságkötés után
  1. ) a születési nevét vagy a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevét viseli, vagy
  2. ) a felesége családi nevéhez hozzákapcsolja a saját utónevét.
A fentiek mellett a férj, illetve a feleség házassági névként családi nevüket is összekapcsolhatják, hozzáfűzve a saját utónevüket (összekapcsolt /kettős/ családi név). A házastársak a névviselésről megegyezhetnek. Ennek során figyelemmel kell lenniük arra is, hogy a Ptk. alapján a házassági név családi nevekből képzett része egy vagy legfeljebb kéttagú lehet, továbbá, hogy – az összekapcsolt /kettős/ családi név kivételével – csak az egyik házasuló veheti fel házassági névként a másik családi nevét.

Megegyezés hiányában a felek a házasságkötést megelőzően viselt nevüket viselik tovább. (Kivétel, ha a feleség a házasságkötést megelőzően az előző férje nevét valamilyen -né toldatos formában viselte.)

Az At 20. §-a szerint a házasulók a házassági szándék bejelentésekor nyilatkozhatnak arról, hogy a házasságkötés után milyen házassági nevet kívánnak viselni. A házasság megkötéséig a korábbi nyilatkozat megváltoztatható.

Szükséges okiratok:

  • a házasulók érvényes személyazonosító igazolványa vagy útlevele;
  • a házasulók személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági bizonyítványa (lakcímkártya);
  • a házasulók születési anyakönyvi kivonata;
  • a házasulandók családi állapotának igazolása céljából:
    • elvált családi állapot esetén az utolsó megszűnt házasság felbontását vagy érvénytelenné nyilvánítását tartalmazó anyakönyvi okirat;
    • özvegy családi állapot esetén a volt házastárs halotti anyakönyvi kivonata, vagy a házastárs halálát megjegyzésként tartalmazó házassági anyakönyvi kivonat, vagy a házastárs holtnak nyilvánító, illetőleg halál tényét megállapító jogerős bírói határozatot tartalmazó házassági anyakönyvi okirat;
  • külföldi állampolgárok esetében: tanúsítvány, amely tartalmazza a nem magyar állampolgárságú házasuló természetes személyazonosító adatait, nemét, lakcímét, családi állapotát, állampolgárságát és azt a tényt, hogy személyes joga szerint a tervezett házasságkötésének törvényes akadálya nincs. Ha a tanúsítvány a felhasználhatósága időtartamára nézve nem tartalmaz adatot, a hat hónapnál nem régebbi tanúsítvány fogadható el. Amennyiben a tanúsítvány nem magyar nyelven került kiállításra úgy azt hitelesített magyar nyelvű fordításban kell bemutatni.

FIGYELEM! AZ ANYAKÖNYVI ELJÁRÁSOKBAN CSAK AZ ORSZÁGOS FORDÍTÓ ÉS FORDÍTÁSHITELESÍTŐ IRODA FORDÍTÁSA VAGY KONZUL ÁLTAL KÉSZÍTETT FORDÍTÁS FOGADHATÓ EL.

Ügyintézés határideje és díja:


Az At. 63.§-a alapján az anyakönyvvezető a házasságot annak létrejöttét követően azonnal anyakönyvezi.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 33.§ (2) bekezdése alapján az eljárás illetékmentes.

A szertartás díjairól Solt Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2017. (IV.28.) az anyakönyvi szolgáltatások helyi szabályairól szóló önkormányzati rendelete rendelkezik.

Bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése iránti szándék bejelentése


Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (továbbiakban: At.) 31. § (1) bekezdése szerint a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése iránti szándékot a fővárosi kerületi, a megyei jogú városi, valamint a járási hivatal székhelye szerinti képviselő-testület hivatalának anyakönyvvezetőjénél lehet bejelenteni.

A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése iránti szándékot együttesen, személyesen kell bejelenteni, amelyről az anyakönyvvezető jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet a felek, az anyakönyvvezető, és – ha közreműködött – a tolmács aláírnak.

A magyarországi lakcímmel nem rendelkező fél vagy – ha a felek egyike sem rendelkezik magyarországi lakcímmel – az egyikük a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándékát személyesen hivatásos konzuli tisztviselőnél is bejelentheti, amelyről a konzuli tisztviselő jegyzőkönyvet vesz fel, és azt a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének tervezett helye szerinti anyakönyvvezetőnek továbbítja.

A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyszíne:


A települési önkormányzat térítésmentesen biztosítja a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére alkalmas hivatali helyiséget.

A bejegyzett élettársi kapcsolat hivatali helyiségen, illetve hivatali munkaidőn kívüli létesítésének engedélyezéséről a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése iránti szándék bejelentésének helye szerinti jegyző a kérelem benyújtásától számított nyolc napon belül dönt.

A jegyző a bejegyzett élettársi kapcsolat hivatali helyiségen kívüli létesítését akkor engedélyezheti, ha a felek nyilatkoznak arról, hogy
  • a tanúk és - ha szükséges - a tolmács jelenlétét biztosítják;
  • gondoskodnak az anyakönyvvezető helyszínre és a hivatali helyiségbe való utazásáról, és
  • a hivatali helyiségen kívüli helyszínen történő lebonyolítást lehetetlenné tevő körülmények bekövetkezte esetére a házasságkötésre alkalmas helyiséget jelölnek meg.
Az anyakönyvvezető kizárólag akkor működik közre a bejegyzett élettársi kapcsolat hivatali helyiségen kívüli létesítésénél, ha a jegyző az engedélyt megadta, és a felek a fent ismertetett feltételeket teljesítik.

Bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése:


Az anyakönyvvezető a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének időpontját a felekkel folytatott egyeztetést követően tűzi ki. A közeli halállal fenyegető állapotot kivéve nem létesíthető bejegyzett élettársi kapcsolat munkaszüneti napon, melyek az alábbiak: január 1.; március 15.; nagypéntek, húsvét; május 1.; pünkösd; augusztus 20.; október 23.; november 1.; december 24-26.

A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésekor az anyakönyvvezető és két tanú előtt a felek a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló nyilatkozatot tesznek.

A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésekor a fél az anyanyelvét is használhatja. Ha a fél vagy a tanú a magyar nyelvet nem érti, tolmácsot kell alkalmazni. A tolmácsról a felek gondoskodnak.

A felek kérésére a bejegyzett élettársi kapcsolat valamely nemzetiség nyelvén is létesíthető, ha az adott nyelvet mindkét fél és a tanú érti és beszéli. Ha a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésekor közreműködő anyakönyvvezető nem érti és nem beszéli az adott nemzetiség nyelvét, tolmácsot kell alkalmazni. A tolmácsról a felek gondoskodnak.

Szükséges okiratok:

  • a felek érvényes személyazonosító igazolványa vagy útlevele;
  • a felek személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági bizonyítványa (lakcímkártya);
  • a felek születési anyakönyvi kivonata;
  • a felek családi állapotának igazolása céljából:
    • elvált családi állapot esetén az utolsó megszűnt házasság felbontását vagy érvénytelenné nyilvánítását tartalmazó anyakönyvi okirat;
    • özvegy családi állapot esetén a volt házastárs halotti anyakönyvi kivonata, vagy a házastárs halálát megjegyzésként tartalmazó házassági anyakönyvi kivonat, vagy a házastárs holtnak nyilvánító, illetőleg halál tényét megállapító jogerős bírói határozatot tartalmazó házassági anyakönyvi okirat;
    • elvált bejegyzett élettárs vagy bejegyzett élettársi kapcsolata megszűnt családi állapot esetén: a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvéből kiállított anyakönyvi kivonat, mely a megszűnésre vonatkozó bejegyzést tartalmazza, vagy közjegyzői végzés, vagy bírósági határozat a bejegyezett élettársi kapcsolat megszűnéséről;
    • özvegy bejegyezett élettárs családi állapot esetén: a volt bejegyezett élettárs halotti anyakönyvi okirata, vagy a bejegyzett élettárs halálát megjegyzésként tartalmazó a bejegyezett élettársi kapcsolatok anyakönyvéből kiállított anyakönyvi okirat;
  • külföldi állampolgárok esetében: tanúsítvány, amely tartalmazza a nem magyar állampolgárságú fél természetes személyazonosító adatait, nemét, lakcímét, családi állapotát, állampolgárságát és azt a tényt, hogy személyes joga szerint a tervezett bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének törvényes akadálya nincs. Ha a tanúsítvány a felhasználhatósága időtartamára nézve nem tartalmaz adatot, a hat hónapnál nem régebbi tanúsítvány fogadható el. Amennyiben a tanúsítvány nem magyar nyelven került kiállításra úgy azt hitelesített magyar nyelvű fordításban kell bemutatni.

FIGYELEM! AZ ANYAKÖNYVI ELJÁRÁSOKBAN CSAK AZ ORSZÁGOS FORDÍTÓ ÉS FORDÍTÁSHITELESÍTŐ IRODA FORDÍTÁSA VAGY KONZUL ÁLTAL KÉSZÍTETT FORDÍTÁS FOGADHATÓ EL.

Ügyintézés határideje és díja:


Az anyakönyvvezető a bejegyzett élettársi kapcsolatot annak létrejöttét követően azonnal anyakönyvezi.

Az eljárás illetékmentes.

Haláleset anyakönyvezése


Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (továbbiakban: At.) 7.§ (1) bekezdése alapján a halálesetet az az anyakönyvvezető jegyzi be az anyakönyvbe, akinek illetékességi területén az történt.

Az At. 61.§-a szerint a halálesetet anyakönyvezés céljából – legkésőbb az azt követő első munkanapon – az illetékes anyakönyvvezetőnél be kell jelenteni. A bejelentéssel egyidejűleg a bejelentő közli és igazolja mindazokat az adatokat, amelyek az anyakönyvezéshez szükségesek, és csatolja a szükséges okiratokat:
  • a haláleset tényét és időpontját orvos által kiállított bizonyítvány igazolja;
  • az intézetben történt halálesetet az intézet vezetője jelenti be;
  • az intézeten kívüli halálesetet az elhalttal együtt élő vagy az elhalt hozzátartozója, illetve az jelenti be, aki a halálesetről tudomást szerzett.
Az anyakönyvezést a hozzátartozó személyesen, vagy meghatalmazás útján – temetkezési vállalkozó közbenjárásával – kezdeményezi. Amennyiben az anyakönyvezés temetkezési vállalkozó megbízása útján történik, a szükséges okiratokon kívül csatolni kell a hozzátartozó szabályszerű meghatalmazását.

Szükséges okiratok:

  • halottvizsgálati bizonyítvány I-IV példánya;
  • az elhalt magyar állampolgár személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványát, a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványát;
  • továbbá – ha az a bejelentő rendelkezésére áll – az elhalt születési anyakönyvi kivonatát és a családi állapotát igazoló okiratot át kell adni.
  • Az elhalt családi állapotát igazoló okiratok:
    • az elhalt házassági anyakönyvi kivonata, ha családi állapota házas és a bejelentő rendelkezésére áll;
    • az elhalt házastársának halotti anyakönyvi kivonata, ha a családi állapota özvegy és a bejelentő rendelkezésére áll;
    • a házasság felbontását igazoló jogerős bírósági ítélet vagy a házasság megszűnésének tényét is igazoló házassági anyakönyvi kivonat, ha az elhalt családi állapota elvált, és az a bejelentő rendelkezésére áll;
    • a volt bejegyzett élettárs halotti anyakönyvi okirata vagy a bejegyzett élettárs halálát megjegyzésként tartalmazó, a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvéből kiállított okirat, ha a családi állapota elvált bejegyzett élettárs vagy bejegyzett élettárs;
    • a bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnését igazoló jogerős közjegyzői végzés, vagy annak felbontását vagy érvénytelenné nyilvánítását igazoló jogerős bírósági vagy hatósági határozat, vagy e tényt tartalmazó, a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvéből kiállított anyakönyvi okirat, ha a családi állapota elvált bejegyzett élettárs vagy bejegyzett élettársi kapcsolata megszűnt;
  • Magyarországon bevándoroltként, letelepedettként, menekültként vagy oltalmazottként lakóhellyel rendelkező személy személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványát, a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványát, továbbá - ha az a bejelentő rendelkezésére áll - a családi állapotát tanúsító okiratát hitelesített magyar fordításban az anyakönyvvezetőnek át kell adni.

FIGYELEM! AZ ANYAKÖNYVI ELJÁRÁSOKBAN CSAK AZ ORSZÁGOS FORDÍTÓ ÉS FORDÍTÁSHITELESÍTŐ IRODA FORDÍTÁSA VAGY KONZUL ÁLTAL KÉSZÍTETT FORDÍTÁS FOGADHATÓ EL.

Ügyintézés határideje és díja:


Az At. 63. § (2) bekezdés alapján az anyakönyvvezető a halálesetet a bejelentést követően azonnal anyakönyvezi.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 33.§ (2) bekezdése alapján az eljárás illetékmentes.

Anyakönyvi okirat kiállítása


Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (továbbiakban: At.) 73.§-a szerint az anyakönyvből a következő anyakönyvi okiratok állíthatók ki:
  • anyakönyvi kivonat: születési anyakönyvi kivonat, házassági anyakönyvi kivonat, bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséről kiállított anyakönyvi kivonat, halotti anyakönyvi kivonat,
  • anyakönyvi hatósági bizonyítvány, amely tartalmazza a kérelmező
    • által igazolni kért adatot,
    • természetes személy természetes személyazonosító adatait és lakcímét vagy – ha a kérelmező nem természetes személy – nevét, székhelyét, vagy telephelyét, képviselőjének nevét.

Illetékesség:


Az At. 73.§ (5) bekezdése alapján az anyakönyvi okirat kiállítása iránti kérelmet bármelyik anyakönyvvezetőnél elő lehet terjeszteni.

Szükséges okiratok:


A kérelmező személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványa, és a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványa

Az ügyintézés határideje:


Amennyiben az elektronikus anyakönyv az igazolni kívánt adatot tartalmazza azonnal. Ha az anyakönyvi okirattal igazolni kívánt adat az elektronikus anyakönyvnek adattartalma, de az elektronikus anyakönyvbe még nem jegyezték be, a bejegyzéstől számított nyolc napon belül kell kiállítani, és azt a személyesen megjelent kérelmezőnek átadni vagy a kérelmezőnek elküldeni.

Az ügyintézés díja:


Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 33.§ (2) bekezdés 5. pontja alapján az eljárás illetékmentes;

Névváltoztatás


A születési név megváltoztatása


Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (továbbiakban: At.) 49.§-a alapján magyar állampolgár születési családi és utónevének megváltoztatását – kérelmére – az anyakönyvi szerv engedélyezheti.

A szülő családi nevének megváltoztatása a szülők erre irányuló kérelmére kiterjed a szülő családi nevét viselő cselekvőképtelen kiskorú gyermek családi nevére is. A szülő családi nevének megváltoztatása a szülők erre irányuló kérelme és a korlátozottan cselekvőképes kiskorú hozzájárulása esetén terjed ki a korlátozottan cselekvőképes kiskorúra.

Amennyiben a nevet változtató házastárs nevét a másik házastárs valamilyen formában viseli, a névváltoztatás rá is kiterjed.

A magyar hagyományoktól eltérő hangzású, magyartalanul képzett név, történelmi név, régies írásmóddal írott családi név felvételét – különös méltánylást érdemlő körülmények kivételével – és a személyhez fűződő jogot sértő családi nevet nem lehet engedélyezni.

Csak különös méltánylást érdemlő okból engedélyezhető újabb névváltoztatás az előző névváltoztatás hatályba lépésétől számított 5 éven belül.

Kiskorú gyermek névváltoztatásához mindkét szülő hozzájárulása szükséges, kivéve, ha az egyik szülő szülői felügyeleti jogát a bíróság korlátozta, szüneteltette vagy megszüntette. Nagykorú gyermeknek minden esetben önálló kérelmet kell előterjesztenie.

Az At. 52.§-a alapján a volt házastársa nevét viselő személy házassági neve a kérelmére megváltoztatható, ha a házassága megszűnt, és a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvánnyal vagy a személyiadat- és lakcímnyilvántartás alapiratával igazolható, hogy volt házastársa a nevét a kért formában használta.

Illetékesség:


Az At. 50.§-a alapján a név megváltozás iránti kérelmet az e célra rendszeresített nyomtatványon, személyesen kell benyújtani bármely polgármesteri hivatal anyakönyvvezetőjénél, külföldön élő magyar állampolgár esetén az illetékes magyar konzulnál, aki a kérelmet megküldi a központi anyakönyvi szervnek.

Szükséges okiratok:

  • Nagykorú kérelmező esetén:
    • személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány vagy útlevél;
    • a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány;
    • születési anyakönyvi kivonat;
    • házas családi állapotú kérelmező esetén házassági anyakönyvi kivonat;
    • a névváltozással érintett házastárs személyes adatai.
  • Kiskorú kérelmező esetén:
    • a szülői felügyeletet gyakorló szülők együttes személyes megjelenése személyazonosításra alkalmas okmányokkal;
    • 14. életévét betöltött gyermek megjelenése személyazonosításra alkalmas okmányokkal.

Az ügyintézés határideje és díja:


A hatóság ügyintézési határideje a 2016.évi CL törvény (a továbbiakban Ákr.) 50. § (2) bekezdése alapján teljes eljárás esetében hatvan nap. Amennyiben fennállnak a sommás eljárás feltételei akkor a hatóság nyolc napon belül hozza meg a döntését.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény mellékletének X. fejezet 2-3. pontja szerint a születési név megváltoztatására irányuló kérelem illetéke 10.000.-Ft, a megváltozott név megváltoztatására irányuló kérelem illetéke 50.000.- Ft.

Házassági névviselési forma módosítása


Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (továbbiakban: At.) 48.§-a értelmében házassági névviselési forma – a házasság fennállása alatt, illetve annak megszűnése után – az érintett kérelmére módosítható.

Illetékesség:


A házassági névviselési forma módosítása iránti kérelmet bármely anyakönyvvezetőnél vagy bármely hivatásos konzuli tisztviselőnél személyesen lehet előterjeszteni.

Szükséges okiratok:

  • személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány vagy útlevél;
  • személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány;
  • házassági anyakönyvi kivonat;
  • házasság felbontását igazoló jogerős bírósági ítélet;
  • amennyiben a házastárs elhunyt a halálát igazoló halotti anyakönyvi kivonat.

Az ügyintézés határideje és díja:


Az ügyintézés díja 3.000.-Ft.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 33.§ (2) bekezdés 5. pontja alapján az anyakönyvi kivonat kiállítása illetékmentes.

Hazai anyakönyvezés


Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (továbbiakban:At.) 65.§-a értelében a magyar állampolgár köteles kezdeményezni a külföldön történt
  • házasságkötésének,
  • bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének,
  • gyermeke külföldön történt születésének,
  • valamint a magyar állampolgárságú házastársa, bejegyzett élettársa, gyermeke és szülője külföldön történt halálának hazai anyakönyvezését.
  • házasságnak külföldi bíróság, hatóság vagy közjegyzői határozat által történő felbontását.
Ha a hontalan személy lakóhelye Magyarországon van vagy volt, külföldön történt
  • születését,
  • házasságkötését,
  • bejegyzett élettársi kapcsolata létesítését,
  • valamint halálesetét a hazai anyakönyvezést végző hatóság anyakönyvezi, ha a bejegyzést olyan személy kéri, akinek a magyarországi anyakönyvezéshez érdeke fűződik.

Szükséges okiratok:

  • a hazai anyakönyvi eljárásban mind a magyar fél, mind a külföldi fél állampolgárságát okirattal kell igazolni:
    • a magyar állampolgárság érvényes személyazonosító igazolvánnyal, illetve magyar útlevéllel vagy három évnél nem régebbi állampolgársági igazolvánnyal, útlevéllel igazolható;
    • a külföldi állampolgárság érvényes külföldi úti okmánnyal, más állam által kiállított állampolgársági okirattal, a magyar hatóság által kiállított érvényes személyazonosító igazolvánnyal, valamint útlevéllel igazolható;
    • amennyiben a fentiek szerint nem igazolt a magyar állampolgárság, hivatalból kerül sor az érintett személy állampolgárságának vizsgálatára.
  • a hazai anyakönyvezéshez csatolni kell a – hiteles magyar fordítással és amennyiben szükséges diplomáciai felülhitelesítéssel vagy Apostille hitelesítéssel ellátott – külföldi anyakönyvi okiratot (születési, házassági vagy halotti anyakönyvi kivonatot) eredetben vagy hiteles másolatban;
  • ha a külföldi anyakönyvi okirat a külpolitikáért felelős miniszter vagy az adott állam külképviseleti hatósága által kiadott írásbeli nyilatkozat szerint külföldről nem szerezhető be, vagy az anyakönyvezés külföldön nem történt meg, az anyakönyvi esemény tanúsítására alkalmas egyéb közokiratot kell csatolni.

FIGYELEM! AZ ANYAKÖNYVI ELJÁRÁSOKBAN CSAK AZ ORSZÁGOS FORDÍTÓ ÉS FORDÍTÁSHITELESÍTŐ IRODA FORDÍTÁSA VAGY KONZUL ÁLTAL KÉSZÍTETT FORDÍTÁS FOGADHATÓ EL.

Születés hazai anyakönyvezéséhez szükséges egyéb okiratok:


A külföldön történt születés hazai anyakönyvezésére irányuló kérelemhez csatolni kell a gyermek családi jogállását igazoló okiratot, amely:
  • házasságból született gyermek esetén a szülők házassági anyakönyvi kivonata;
  • házasságon kívül született gyermek esetén a gyermekre vonatkozóan Magyarországon anyakönyvvezető vagy gyámhatóság, külföldön a magyar konzul előtt tett apai elismerő nyilatkozat vagy külföldi hatóság előtt tett apai elismerő nyilatkozat, illetve apaságot megállapító bírósági ítélet.
  • Nyilvántartásba vételhez szükséges iratok: a tulajdonos személyes jelenléte, érvényes személyi igazolványa, lakcímkártyája, tulajdoni lap vagy adás-vételi szerződés.
Külföldön kötött házasságból született kiskorú gyermek születése hazai anyakönyvezésének előfeltétele a szülők házasságának hazai anyakönyvezése. Amennyiben a szülők külföldön kötött házassága még nem került hazai anyakönyvezésre, a gyermek születésének hazai anyakönyvezésével egyidejűleg kérni kell a házasság hazai anyakönyvezését is.

Házasság hazai anyakönyvezéséhez szükséges egyéb okiratok:


A külföldön kötött házasság hazai anyakönyvezése iránti kérelemhez csatolni kell a házastársaknak a házasságkötést megelőző családi állapotát igazoló okiratot, kivéve:
  • ha a magyar állampolgár a házasságkötést megelőzően hajadon vagy nőtlen családi állapotú volt. Ezt okirattal nem kell igazolni, elegendő az érintettnek a hazai anyakönyvezésre irányuló kérelemben vagy külön dokumentumban erre vonatkozóan tett nyilatkozata;
  • ha a magyar fél a házasságkötés előtt elvált vagy özvegy családi állapotú volt és korábbi házasságkötésére Magyarországon került sor, elegendő nyilatkozatot tennie a korábbi házasságkötés helyéről és idejéről, illetve volt házastársa halálesetének helyéről és idejéről. A szükséges iratokat hivatalból beszerezzük.

Haláleset hazai anyakönyvezéséhez szükséges egyéb okiratok:


A külföldön történt haláleset hazai anyakönyvezése iránti kérelemhez csatolni kell az elhaltnak a haláleset időpontjában fennálló családi állapotát igazoló okiratot, kivéve:
  • ha az elhalt magyar állampolgár hajadon vagy nőtlen családi állapotú volt, vagy
  • ha a magyar fél a haláleset időpontjában elvált vagy özvegy családi állapotú volt és az elhalt házasságkötésére Magyarországon került sor, elegendő a kérelmezőnek nyilatkozatot tennie az elhalt házasságkötésének helyéről és idejéről, illetve az elhalt volt házastársa halálesetének helyéről és idejéről.

Ügyintézés határideje és díja:


A hazai anyakönyvezési eljárás ügyintézési határideje a 2016.évi CL törvény (a továbbiakban Ákr.) 50. § (2) bekezdése alapján teljes eljárás esetében hatvan nap. Amennyiben fennállnak a sommás eljárás feltételei akkor a hatóság nyolc napon belül hozza meg a döntését.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 33.§ (2) bekezdése alapján az eljárás illetékmentes.

Állampolgársági eskü / fogadalom tétele


A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény (továbbiakban: Ápt.) 7.§ (1) bekezdése alapján a honosított személy választása szerint
  • állampolgársági esküt vagy
  • fogadalmat tesz.
Az állampolgársági eskü és az állampolgársági fogadalom egyenértékű. A honosított a magyar állampolgárságot az eskü vagy fogadalom letételének napján szerzi meg.

Az Ápt. 16.§-a értelmében a honosítási okiratot az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a kiállításától számított 15 napon belül megküldi a kérelmező lakóhelye szerint illetékes polgármesternek, vagy a magyar konzuli tisztviselőnek.

A polgármesteri hivatal anyakönyvvezetője - konzuli tisztviselő - az okirat megérkezését követő harminc napon belül értesíti a kérelmezőt az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének időpontjáról és helyéről.

Ha az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételére a felhívás kézbesítésétől számított egy éven belül a kérelmező hibájából nem kerül sor, a honosítási, visszahonosítási határozat hatályát veszti.

Illetékesség:


Az esküt vagy a fogadalmat a honosított
  • hagyományos honosítási eljárás keretében a lakóhelye szerint illetékes polgármester előtt,
  • vagy Ápt. 4.§ (3), (3a), (6), (7) bekezdése, illetve az 5. § hatálya alá tartozó honosított, egyszerűsített honosítási eljárás keretében választása szerint a polgármester vagy a magyar külképviselet vezetője előtt teszi le.
A cselekvőképtelen személy nevében az esküt vagy fogadalmat a törvényes képviselője teszi le.

A honosított a magyar állampolgárságot az eskü vagy fogadalom letételének napján szerzi meg.

Letölthető nyomtatványok