Birtokvédelem

Birtokvédelmi ügyek


Hatáskör gyakorlója: Solt Város Önkormányzat Jegyzője
Ügyintézés helye: Polgármesteri Hivatal – Solti Közös Önkormányzati Hivatal – 6320 Solt, Béke tér 1. földszint. 7. iroda
Ügyintéző: Kovács Istvánné aljegyző (átruházott hatáskörben)
Telefon: (06 78) 486 - 014, (06 78) 486 - 042, (06 78) 486 - 043 / 111 mellék
e-mail: aljegyzo@solt.hu

Az eljárás jogi alapja:
  • Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.)
  • a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (II.16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: KR.)

Eljárás menete:

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5:5.§-a szerint a birtokost birtokvédelem illeti meg, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják (a továbbiakban: tilos önhatalom).

A birtokost a birtokvédelem mindenkivel szemben megilleti, annak kivételével, akitől a birtokot tilos önhatalommal szerezte meg.

Az albirtokos jogcíme szerint részesül birtokvédelemben a főbirtokossal szemben.

Közös birtok esetén a birtokvédelem mindegyik birtokost önállóan megilleti, és bármelyik birtokos követelheti a dolog közös birtokba bocsátását. A közös birtokosok egymással szemben a jogcímük szerint jogosultak birtokvédelemre.

A Ptk. 5:8. § alapján, a birtokos egy éven belül a jegyzőtől is kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését. A jegyző elrendeli az eredeti birtokállapot helyreállítását, és a birtoksértőt a birtoksértő magatartástól eltiltja; kivéve, ha nyilvánvaló, hogy az, aki birtokvédelmet kért, nem jogosult a birtoklásra vagy birtoklásának megzavarását tűrni volt köteles. A jegyző - kérelemre - jogosult a hasznok, a károk és a költségek kérdésében is határozni.

Bizonyíték különösen: az ügyfél nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemléről készült jegyzőkönyv, a szakértői vélemény, és a tárgyi bizonyíték.

A birtokvédelmi eljárásban ügyfél a kérelmező (kérelmező), valamint az, aki ellen a birtokvédelmet kérik (ellenérdekű fél).

Az eljárás megindítása:

KR. 2. § (1) A birtokvédelmi kérelmet annál a jegyzőnél lehet írásban vagy szóban előterjeszteni, amelynek illetékességi területén a birtoksértő magatartás megvalósul. A szóban előterjesztett kérelmet írásba kell foglalni.

A kérelem tartalma:
KR. 2.§ (2) A kérelem tartalmazza
  1. ) a birtokvédelmet kérő nevét, továbbá lakcímét vagy székhelyét, aláírását,
  2. ) annak a félnek a nevét, továbbá lakcímét vagy székhelyét, akivel szemben a birtokvédelmet kérik (a továbbiakban: ellenérdekű fél),
  3. ) a birtokvédelmi eljárás megindításának alapjául szolgáló tényállás ismertetését, - ideértve a cselekmény leírását -, a birtokvitával érintett dolog megjelölését, (konkrétan mivel valósult meg a birtokháborítás?)
  4. ) a jegyző illetékességét megalapozó tények megjelölését, a birtoksértő magatartás elkövetésének helyére történő utalást, (hol valósult meg?)
  5. ) a birtoksértés időpontjára történő utalást, (mikor vagy mikortól? – amelynek 1 éven belüli időtartama alatt van jegyzői hatáskör, ha ezen túli, akkor a bíróság rendelkezik hatáskörrel))
  6. ) a jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelmet. (konkrét kérésnek kell irányulnia, hogy mit kér a jegyző által: a birtokháborító mit tegyen, vagy mit ne tegyen?)

A KR. 3.§ (2) bekezdése szerint a jegyző az eljárás során tájékoztatja az eljárásban részt vevőket az eljárással kapcsolatos jogaikról és kötelezettségeikről:

A jegyző a birtokvédelmi eljárás megindításáról az ellenérdekű felet három napon belül nyilatkozattétel céljából személyes kézbesítője vagy személyesen átadott iratként kézbesíti, illetve elektronikusan vagy postai úton hivatalos iratként megküldi az ellenérdekű félnek a birtokvédelmi eljárás iránti kérelmet, és a csatolt bizonyítékokat. Az ellenérdekű félnek a megkeresés átvételétől számított 8 napja van arra, hogy a birtokvédelmi kérelemmel kapcsolatos nyilatkozata a hatósághoz beérkezzen. Amennyiben a megadott határidőn belül nem érkezik be az ellenérdekű fél nyilatkozata, úgy az eljáró hatóság elkésettnek tekinti, és a bizonyítékok mérlegelése során nem veszi figyelembe azt.

A birtokvita eldöntéséhez szükséges tényállás megállapítása során a jegyző a bizonyítást kizárólag kérelemre folytatja le.

A birtokvédelmi eljárásban az ügyfél szabadon választja meg a bizonyítási eszközöket. Az ügyfél az alábbi bizonyítási eszközöket veheti igénybe az eljárás során.
  • helyszíni szemle
  • meghallgatás
  • tanú
  • nyilatkozat.

A jegyző a tényállás tisztázásához szükséges bizonyítékokat a 15 napos eljárási határidő lejártát megelőző ötödik napig fogadja be, ezt követően a bizonyítási eljárást befejezi, és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján meghozza a határozatát.

A birtokvita eldöntéséhez szükséges tényállás megállapítása során a jegyző a felek által előterjesztett, valamint a bizonyítási eljárás során megismert bizonyítékokat szabadon mérlegeli.

A 17/2015. (II. 16.) Korm. rendelet 25. § (2) bekezdése értelmében a jegyző az eljárási költségek viselésére kötelezi a kérelem elutasítása esetén a birtokvédelmet kérőt, a birtoksértést megállapító döntés esetén a birtoksértőt.

Eljárási költségek a birtokvédelmi eljárásban:
  1. ) az eljárási illeték,
  2. ) a tolmács, valamint jelnyelvi tolmács közreműködési költsége,
  3. ) a helyszíni szemlével jogszerűen okozott kárért járó kártalanítás összege,
  4. ) az eljárásban közreműködő rendőrségnél felmerült költség,
  5. ) az iratbetekintési jog gyakorlásával kapcsolatos költség,
  6. ) jogszabályban meghatározott, az a)-e) pont alá nem tartozó eljárási költség.

Amennyiben a jegyző a birtokvédelmi kérelemnek helyt ad, és a kötelezett nem tesz eleget a határozatban előírt kötelezettségének, a jegyző a jogosult kérelmére végrehajtást rendel el.

A jegyzőnek a birtoklás kérdésében hozott határozatát a meghozatalától számított három napon belül végre kell hajtani. A keresetindításnak a jegyző által hozott határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, kivéve, ha a jegyző a hasznok, károk és költségek kérdésében is határozatot hozott, és az érdekelt fél ebben a kérdésben vagy a birtoklás kérdésében pert indított.

Az a fél, aki a jegyző határozatát sérelmesnek tartja, a helyileg illetékes Kalocsai Járásbíróságtól kérheti a határozat megváltoztatását. (A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. tv. XLI. fejezetében foglalt eltéréssel.)

Eljárási illeték:

Az Illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 29. § (1) bekezdése szerint az első fokú közigazgatási hatósági eljárásért - ha e törvény melléklete másként nem rendelkezik - 3000 forint illetéket kell fizetni (általános tételű eljárási illeték).

Képviselet:

A KR. 9.§-a szerint: „A fél helyett törvényes képviselője, vagy az általa vagy törvényes képviselője által teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy közokiratban meghatalmazott cselekvőképes személy, továbbá a fél és képviselője is eljárhat.”

Letölthető nyomtatványok