Városunkról | ||||||||||||||||||
![]() ![]() A települést, az itt lakók a város szélesen elnyúló kiterjedése miatt, városrészekre osztották, így lett használatos a Kissolt, Solt belterület és a Petőfitelep elnevezés. A közigazgatási szempontból hozzá tartozó terület 13.000 hektár. Természeti adottságok, értékek A solti lapály, a Duna által feltöltött síkság meglehetősen rossz lefolyási viszonyokkal, melyet az idők során csatornázással próbáltak javítani. Ezek a csatornák az öntözésben is szerepet játszanak. Ilyen a Sákor-csatorna is, mely a Solt és Dunaegyháza közötti mély, mocsaras terület lecsapolása érdekében épült. Ez Dunába torkollik, nyáron, aszály idején innen szivattyúznak bele vizet, javarészt természetes hajlatokból lett kialakítva. Ugyancsak régi hajlatok és a Duna-meder részei alkotják a Nagy-ér mai medrét is. Ma ez a Szelidi-tóba torkollik. A térség észak-déli irányban párhuzamos pásztákra tagolódik. Több parti dűnét találunk, melyeket a népnyelv "domboknak" és "hegyeknek" nevez: a Meleg-hegy a maga 124 méteres, a Tételhalom a maga 113 méteres tengerszint feletti magasságával. A domborzat alföldi viszonylatban tehát változatosnak mondható. Solt és környéke Magyarország napfényben egyik leggazdagabb területe, 2.100 óra/év értékkel. Az éves csapadék 500-600 mm között mozog. Az évi középhőmérséklet 10 Celsius-fok. Talaja a folyó menti síkságra jellemző üledéksor, alulról fölfelé finomuló jellegű: lent homokos-kavicsos, feljebb lösziszap, agyag. Ez a mindenkori medertől távolodva is finomodik.
A területet régebben kiterjedt láperdők borították, melyek mára megfogyatkoztak. Az 1930-as években több régi Duna-ág nyomatait fedezték fel. Részben a folyó munkája nyomán, több állóvíz található Solton és környékén. Ezek egyrészt kopolyák (pl.: Kerek, Miskahalmi, Morgó, stb.), másrészt mesterséges gödrök (pl.: Húgyó-tó, Palcsi-gödör, Halászó-tó, stb.). Vizüket - a régebben nagy veszélyt jelentő - árvizek is táplálják. Mind a csatornahálózat, mind pedig az állóvizek ideális horgászhelyek. Jellemző halak: ponty, busa, amur, valamint a ragadozók közül a törpeharcsa és a csuka. Demográfia adatok A település lélekszáma a népszámlálási adatok tükrében folyamatos növekedést, itt-ott stagnálást mutat. Mind a középfokú, mind a felsőfokú végzettségűek száma egyre nő. A felnőtt lakosság szakképzettségének irányai: mezőgazdaság, kereskedelem, vas-, építő- és faipar. A felsőfokú végzettségűek nagyobb része az egészségügy, az oktatás és a mezőgazdaság területén tevékenykedik. A foglalkoztatottság 1990 óta átrendeződött. Solton számos gyártelepként vagy üzemegységként működő termelő egység beszüntette tevékenységét vagy a privatizáció során átalakult, létszámot csökkentett. Ugyanakkor kárpótlás címén sokan jutottak mezőgazdasági földterülethez, melynek művelése számos család megélhetését biztosítja. Megnőtt a vállalkozások száma is, egyre több cég és egyéni vállalkozó működik a városban. Infrasruktúra Solt város közigazgatási területe 13.267 hektár, ebből 717 hektár belterület, 12.550 ha külterület. A külterületek nevei: Félixháza, Hegyalja és Szőlőhegy, Tételalja, Csordajárás, Remanencia, Révbér. 1997-ben 300-350-en laktak kint állandó jelleggel. A szórványos tanya Solton ma már nem jellemző. Maga a belterület is több részből áll: központi belterület, Kissolt, Petőfi-telep, valamint Járáspuszta. 1997-ben 2.857 lakásban éltek soltiak, ebből 40 önkormányzati lakás volt. 1990 és 1996 között 100 új lakás épült a településen. A szolgáltatott villamos energia az 1995-ös év folyamán 7.477 MWh-t tett ki. A vezetékes gázzal ellátott lakások aránya 70% volt. 1995-ben 2.996.000 m3 vezetékes gázt értékesítettek a városban a szolgáltatók. Távfűtési rendszer Solton nincs. A közüzemi vízhálózat hossza 62 km, a közcsatorna-hálózat 16 km. A lakosságnak szolgáltatott víz 840 m3/nap. A belterületi utak fele burkolt. Idegenforgalom, turizmus ![]() A Meleghegyi pincefalu a település jellegzetes színfoltja, megőrzésre érdemes része. A pincék száma 500-600 között van. |

GPS-koordináta:
Szélesség (LAT): |
46° 48' 23.31" |
Hosszúság (LON): |
19° 00' 18.75" |